2022-11-21

A Viharsarok Táncszínház táncművészei az Ördögöló Józsiásban

A Békéscsabai Jókai Színházban november 23-án mutatják be Tamási Áron Ördögölő Józsiás című mesejátékát Koltay Gábor rendezésében.

 

A darab rendezője, a Balázs Béla-díjas Koltay Gábor elmondta, hogy Tamási 1952-ben írta a művet, amelyben – saját jegyzetei szerint – egy színes, népi világot akart bemutatni, nem filozofikus művet akart írni. Ám a darab annyira áthallásos volt, annyi utalás és szimbólum volt benne, hogy „a tomboló Rákosi-korszakban” egyetlen színház sem merte bemutatni. 1956-ban színre vitték volna, de akkor az októberi események söpörték el a bemutatót, amelyre egészen 1983-ig várni kellett.

„Ez a Canossa-járás világossá teszi, hogy van a darabban valami”

– fogalmazott Koltay Gábor, hozzátéve, hogy ma is van „egy sor nagyon aktuális tanulsága”. Arra ösztönöz, hogy megpróbáljunk egy szebb, becsületesebb, tisztességesebb és értékelvűbb világot létrehozni magunk körül – mondta.

A darabban hangsúlyosan jelen lesz egy hatalmas székely kapu, amelyet Tündérország öreg királya és a fia mindig kitárnak a nép előtt; a hatalomra törő Bakszén, az ördögök hercege azonban becsukja, mert úgy véli: ha az emberek nem tudnak érintkezni, akkor a gondolatok sem tudnak terjedni.

„A nyitott kapun keresztül tudnak jönni-menni az emberek, gondolatokkal megtermékenyülve. Isten ments, hogy a kapu zárva legyen, hogy a világtól és a többi embertől elzárkózva éljünk a kis elefántcsonttornyunkban. Attól nem fog előre menni a világ”– fogalmazta meg Koltay Gábor, hogy számára mi a darab egyik leghangsúlyosabb mondanivalója.

 

A történet Tündérországban játszódik, ahol az öreg király, Lámsza lovagi tornát hirdet. A győztes nem csak a trónt és a koronát nyeri el, hanem Jázmina hercegnő kezét is. A kérők jönnek, és a legjobb jelölt, Józsiás annak rendje és módja szerint nyer. A népmesék hagyományai alapján hőseink boldogan élnének, míg meg nem halnak, csakhogy a második helyezett, Bakszén, az ördögkirály fia nem hagyja annyiban a dolgot, harcot kezd a hatalomért.

A főbb szerepekben Bartus Gyula, Puskás Dániel, Földesi Ágnes Villő, Tege Antal, Tomanek Gábor és Nagy Erika láthatók.

Közreműködnek a Viharsarok Táncszínház táncosai.

A darab zenéjét a Kossuth-díjas énekes és gitáros, Szarka Gyula szerezte.

 

A darabot 2022. november 23-31. között 5 alkalommal tekintheti meg a közönség.

 

forrás: MTI

 

https://youtu.be/79REkMXvgY0

Vissza a hírekhez